Karácsony! Milyen szép és lágy hangok simogatják lelkemet e szó hallatán! Kinézek az ablakon és csodálom a hópelyhek táncát, mintha puha, fehér takaró lepné be a tájat. A házunk már ragyogó, tiszta, csupa illat: fahéj, citrom, kalácsillat tölti be lakásunkat. Ilyen hangulatban, tiszta szívvel, lélekkel várjuk Jézuska születését! ĺgy él emlékeimben a karácsony hangulata. Egy nap, mélyen elgondolkodtam, hogy a csillogó fenyőfán és a szép ajándékokon kívül mi az, ami elhozza az igazi érzést, azt, amiért nagyon várom a karácsonyt. Gondolkodtam, töprengtem, hogy milyen is lesz az idei karácsonyunk. Szerintem mindig az a legszebb, amelyikre készülünk. Lesz kalács, finom süti, szeretet és ajándék. Erre pedig garancia az én nagymamám. Ő mindent kitervel, előkészít, elrendez és én lelkesen segédkezem körülötte. Mi már "összenőttünk" nagymamával. Én még a gondolatát is ki tudom találni:
-Szaladj Niki ide, szaladj Niki oda!... és máris elkészült a finom étel, sütemény, finom diós-mákos tekercs. Olyan finomat, illatosat, melynek most is számban van az íze csak nagymamám tud készíteni. Ő gondoskodik mindenről, azért, hogy mi töltsük boldog szívvel, örömmel a karácsonyt.
Mindannyian tele vagyunk izgalommal, szeretnénk meglepetést szerezni mindenkinek. Még nem tudom pontosan, hogy mit, de az biztos, hogy sok gyönyörűséget készítünk majd együtt nagymamával: adventi koszorút, füzéreket, karácsonyfadíszeket és persze sütünk-főzünk finomságokat.
Már előre látom édesanyám boldog arcát, amikor megtalálja a könyvespolcára odacsempészett szép könyvet, vagy apukám mosolyát amikor felfedezi a kedvenc könyvébe belopott, általam készített könyvjelzőt.Én különösen akkor örülök, amikor együtt van a család. Nagyon jól érzem magam nagyszüleimmel, imádok nagymamával lenni, de nagy öröm az, amikor a szüleim nem dolgoznak és együtt vagyunk. Ez leginkább ünnepeken van.
Szeretem a hétköznapokat, hisz leköt a munka, a mindennapi tanulás, az iskolai feladatok, de nagyon várom az ünnepeket, az együttünneplést. Mert az ünnep az valami más, mint a hétköznap, valami varázslatos amire felkészülünk.
Nemcsak ajándékok sokasága, hanem szeretet, várakozás. Igen! Édesanyám, édesapám, nagyszüleim szeretete. Ehhez nem kell sok pénz, tele erszény, csak ráfigyelés, egymás iránti szeretet.
Karácsonykor gondoljunk azokra is akik ebből keveset kapnak, akiknek ebből kevés jut. Adjunk szeretetet másoknak is, hogy díszbe öltöztethessék a szívüket.
Kívánok mindenkinek boldog, örömben, békességben eltöltött karácsonyt!
Oproiu Ioana Nicolette