joi, 16 decembrie 2010

Az én karácsonyom

December van . A hó puhán hull alá, mintha fehér lepedővel borítaná be a várost. A háztetők is fehérek, az utca csendes.
Beköszönt a karácsony. Lakásunkat karácsonyi illat, boldog rejtelmesség lengi be. Hallom a csilingelést, majd  megpillantom a gyertya fényében úszó szép karácsonyfát. Megállok a fenyőfa mellett és bontogatom az ajándékokat. Szüleim is, én is találunk magunknak ajándékot a színpompás karácsonyfa alatt. Örülünk egymásnak, egymás szeretetének, hisz magunk teremtettük az ünnepet magunknak, majd elmegyünk szüleimmel, nagyszüleimmel a templomba , hogy együtt éljük meg a Jézuska születését.
Igy emlékeszem az én karácsonyomra, de az idén
más lesz. Ennél is szebb. Hogy miért? Mert másképp lesz. Nagy örömöt hirdetek én most: testvérem születik, egy kisfiú, akinek én leszek a nővére, az őrzőangyala. Már kopogtat decemberben, jelzi, hogy január elején érkezik. Úgy gondolom, ő is kíváncsi a világra. Mi is tele vagyunk várakozással.  Én igazából röpködök az örömtől. Világgá tudnám kiáltani ezt az örömöt: kisöcsém születik!
Köszönöm ezt a boldogságot a jó Istennek, szüleimnek. Nem is tudom, hogyan és mivel háláljam meg, hiszen minden vágyam az volt, hogy bárcsak lenne egy testvérkém! És ime, sikerült!
Elhatároztam, hogy én is nagy boldogsággal viszonzom majd ezt szüleimnek. Nem csillogó- villogó ajándékra gondolok, hisz  azt édesanyámmal együtt szoktuk megvásárolni, az már nem meglepetés.
Olyan ajándékokkal szeretnék kedveskedni, amelyek nem kerülnek semmibe, legalábbis nem pénzben mérhetők, például: szívesen segítek a házimunkában, gyakrabban mosogatok, porszívózok, ha kell, morrgás nélkül szaladok az üzletbe vásárolni. Így szeretném megkímélni édesanyámat. Szófogadóbb vagyok, nem csapkodom az ajtókat. Jól tanulok, minden apróságnak örülök, nem sértődök meg mindenért, mint régen, ha valami helytelenségemet szóvá tette. És képzeljétek el, mindezért sok-sok dicséretet kapok, és ez nekem is nagyon jól esik. Ötleteket gyűjtök, hogyan díszítsem a lakásunkat karácsonyra. A kis meglepetéseket a karácsonyfa alá kézzel fogom készíteni: vágok, ragasztok, rajzolok, varrok. Így áll majd össze az én ajándékom a család számára. Mindezekhez nem kell tele erszény, csak sok - sok szeretet és egymásrafigyelés.
Ezt ajánlom másoknak is. Legyen olyan boldog, áldott karácsonya mindenkinek, mint nekem.
Mert az enyém valóban áldott:  megáldotta a Jézuska a családunkat.
Boldog karácsonyvárást, áldott karácsonyt kívánok mindenkinek !


 Pap Timea