joi, 18 noiembrie 2010

Az én édesanyám

Az idén is, mint minden évben május 1. vasárnapján az édesanyákat köszönthettük.
Az év minden napján érezhetjük szerető gondoskodásukat és áldozatkészségüket. Ezt mi gyerekek jósággal, szófogadással vagy szorgalmas tanulással viszonozhatjuk. Ami csak egy kis szikra az ő szeretetlángjuk mellett. Az én édesanyám számomra a legfontosabb és a legértékesebb kincs. Ő mindig velem volt jóban is és rosszban is, sosem voltam egyedül és döntéseimben támogatott. Szeretete sosem múlt egy pillanatra sem. Ezért én nagyon hálás vagyok, köszönöm Istenem az édesanyámat!- és mindenkinek ilyen páratlan édesanyát kívánok mint az enyém. Vannak árva gyerekek akik bármit megtennének ha velük lehetne szerető édesanyjuk. Mi nem tudjuk megköszönni a Jóistennek, hogy nekünk van édesanyánk. Tartsa meg örökre nekünk az Úr.
Isten éltesse az édesanyákat!
Dóczi Orsolya