Sok szép kirándulásban volt részem és remélem, hogy még ez után is lesz. De volt egy kirándulás amit sosem fogok elfelejteni . Ez a tavaly történt, 2007-ben. Még sosem voltam addig a tengerparton és június elején már bosszankodtam, hogy abban az évben újra nem fogok eljutni. Hallottam, hogy az unokatestvérem Bernadett a családjával a nyáron újra, és akkor már hetedszerre a Fekete-tenger partjára megy nyaralni, de én még mindig nem mehetek. De most másképp hozta a sors. El nem hiszitek ,hogy milyen boldog voltam, amikor elhívtak magukkal. Most már igazán volt okom várni a tanév végét. Nagyon lassan teltek a napok, a hetek, de valahogy csak eltelt. Bernadettel izgatottan készülődtünk. Listát írtunk a becsomagolni valókról, finomságokról amiket viszünk, és minden másról.
A vakáció kezdete után pár nappal végre megkezdődött a várva várt nap. Náluk aludtam és éjjel 1 órakor indultunk el az autóval. Nem aludtam túl sokat, inkább
az utat figyeltem, vagy azon gondolkodtam, hogy milyen lehet a tenger. Lassan kivirradt és minél nagyobb lett a világosság mi annál közelebb értünk Szaturnhoz. Először a Dunát láttuk meg ,ami jelezte ,hogy a tenger is közel van már .És ott is volt valóban. Konstancán láttam meg először a tengert. Ki sem tudom mondani mennyire csodálatos érzés volt. Mintha egy végtelen hosszú , kék szőnyeg terült volna előttem. Nem gyönyörködhettem benne sokáig mert az épületek eltakarták előlem, de amikor Szaturnra értünk nyugodtan betelhettem a tenger gyönyörűségével. A Cupidon nevű hotelben szálltunk meg. Külön élmény volt , hogy az unokatestvéremmel egy külön szobában voltunk. Már első délután kimentünk a tengerpartra fürdeni. Jó volt nézni,csodálni a tengert, de még jobb volt fürdeni benne , lubickolni a habos hullámok között . A fürdés , napozás után egy finom vacsora következett a hotel vendéglőjében . De ezzel a csodálatos napnak még mindig nem volt vége . Elindultunk sétálni Szaturnon . Nagyon kicsi település , már az első este megismertük minden zegét – zugát . Üzletek és egy hosszú sor bazár , no meg persze egy vidámpark várta , hogy megnézzük őket . Sorba bejártunk mindent . A hangos beszéd és a zajos vidámpark egyáltalán nem zavarta
Berni testvérét , az egy éves Lehelt. Ugyan olyan nyugodtan aludt a babakocsijában mint amikor elindultunk. A hosszú és élménydús nap után jól esett a pihenés a puha ágyban.az utat figyeltem, vagy azon gondolkodtam, hogy milyen lehet a tenger. Lassan kivirradt és minél nagyobb lett a világosság mi annál közelebb értünk Szaturnhoz. Először a Dunát láttuk meg ,ami jelezte ,hogy a tenger is közel van már .És ott is volt valóban. Konstancán láttam meg először a tengert. Ki sem tudom mondani mennyire csodálatos érzés volt. Mintha egy végtelen hosszú , kék szőnyeg terült volna előttem. Nem gyönyörködhettem benne sokáig mert az épületek eltakarták előlem, de amikor Szaturnra értünk nyugodtan betelhettem a tenger gyönyörűségével. A Cupidon nevű hotelben szálltunk meg. Külön élmény volt , hogy az unokatestvéremmel egy külön szobában voltunk. Már első délután kimentünk a tengerpartra fürdeni. Jó volt nézni,csodálni a tengert, de még jobb volt fürdeni benne , lubickolni a habos hullámok között . A fürdés , napozás után egy finom vacsora következett a hotel vendéglőjében . De ezzel a csodálatos napnak még mindig nem volt vége . Elindultunk sétálni Szaturnon . Nagyon kicsi település , már az első este megismertük minden zegét – zugát . Üzletek és egy hosszú sor bazár , no meg persze egy vidámpark várta , hogy megnézzük őket . Sorba bejártunk mindent . A hangos beszéd és a zajos vidámpark egyáltalán nem zavarta
Másnap reggel az étteremben reggeliztünk és lementünk a tengerpartra. Sokat úszkáltunk , labdáztunk a vízben, mászkáltunk a köveken. És tudjátok mi volt a legjobb ? Hogy ez mindennapos élmény volt.
De nem csak ez tette széppé ezt a hetet. Más településeket is meglátogattunk és bár hasonlítottak egymásra , mégis volt valami ami mindegyiket mássá tette. Eforie Sud-on hatalmas hullámok és nagyon magas part volt. Mangaliát különösen otthonosnak találtam . Konstanca nagy volt és nagyon sok különlegességet tartogatott. Például ilyen volt az akvárium amelyet meglátogattunk .Vénusz is szép és érdekes volt . De mégis mind közül nekem a mi szálláshelyünk , Szaturn volt a legszebb, legkedvesebb, annak ellenére, hogy neki is voltak hibái például a sok növény a vízben.
Természetesen nem üres kézzel tértünk haza. A tenger sajátosságaiból válogattunk : kagylók ,delfines kendők és kulcstartók, kék legyezők, és amiből a legtöbb volt , delfines kagylós képrámák, amelyekből nagyszüleinknek is ajándékoztunk. Viszont még mielőtt elbúcsúztunk volna a tengertől kaptunk tőle még egy varázslatot. Ez a napfelkelte volt. Ha láttátok volna azt a gyönyörűséget! Előbb csak egy halvány sugár világította meg a felhőket, majd egy piros tűzgolyó bújt ki a tengerből. Előbb élénk narancssárga , majd rikító sárga lett , s hamarosan már bevilágította az egész tengert.
E sok gyönyörű élmény után boldogan indultunk hazafele, de még mielőtt vége lett volna a kirándulásunknak a hegyek is megmutatták csodáikat , és maguknál tartottak három csodálatos , élménydús napig ,de ez már egy másik történet.
Fodor Vanessza
