Volt egyszer hol nem volt, volt egyszer mert ha nem lett volna most nem mondanám, volt egy öreg és egy öreg asszony. Annak volt egy fia és Bolond Április- nak nevezték, mert április 1-én született.
Egyszer a szülei egy április 1-én elküldték Bolondos Áprilist a vásárba, hogy adja el a tehenet, mert erősen szegényesen éltek.
Hát el is megy a legény a vásárba, s ahogy ment keresztül az erdőn, az egyik fa kezdett nyikorogni.
A fiú megkérdezte:
-Meg akarod venni tehenemet, mért nyikorogsz annyira?
A fa még jobban nyikorgott! A legény oda kötötte a fához a tehenet és megegyezett, hogy jövő héten megkapja a pénzt. Ha nem, kivágja a fát!
A következő héten nem volt sehol a tehén. A legény kivágta a fát és egy üst pénzt kapott . hazavitte a legény az üst pénzt, odaadta az apjának, és bejelentette, hogy ő nősül meg, mert ő már elég ügyesen megáll a lábán.
Elment a vásárba, és vett egy asszonyt, megkötötte a nyakát, és úgy vitte haza. Bekötötte a pajtába, és eldicsekedte a szüleinek, hogy megnősült. Az apja elcsodálkozva kérdezte:
-Hol az asszony, fiam?
-A pajtában, édesapám!
-A pajtában? Édes fiam! Az asszonyt nem az istállóba kell kötni, hanem a zöld paplanos ágyba kell fektetni.!
A legény bevitte a házba a lányt, befektette az ágyba, ő meg az ágy alá feküdt.
A szülei megörvendtek, végre unokájuk is lesz nemsokára, de imádkoztak, hogy ne április 1-én érkezzen, hogy ne legyen az unoka is Bolondos Április mint apukája.
Bolondos Április pedig továbbra is bolondosan élt családjával míg meg nem halt.
