Megkezdődött a színek szezonja. Nemcsak költőinket inspirálja az ősz, hanem minket, halandókat is.
Lássuk csak, miért is lehet szeretni ezt az évszakot? A laza nyár után visszaszokunk a hétköznapokba. Lehet gesztenyét szedni, színes leveleket gyűjteni, méghozzá úgy, hogy a kezünk nem fagy jéggé, mint például majd hóemberkészítéskor. Erdei sétánkról, kirándulásainkról nem kell üres kézzel térni haza, hisz színes levélből, gallyból, színes bogyókból akad egy csokorravaló, amivel meglephetjük szeretteinket.
A frissen sült gesztenye illata, a sok finom szőlő, must, gyümölcs, zöldség csábítóan hat ránk. Vidáman főzőcskézhetünk a konyhában, mert megvan szinte minden friss hozzávaló. Meghívhatjuk barátainkat egy-egy ínyenc ebédre, sütire. Elmehetünk szüretre, szüreti bálokat szervezhetünk, faraghatunk töklámpást, nagyokat sétálhatunk az avaron. Megihlet minket is az ősz szépsége: nem a harsány, hanem a finom pasztellszínek, sárgás-vöröses árnyalatok, a tompuló zöld.
Az imitt-amott még kapaszkodó, zizegő falevelek
jelzik az ősz végnapjait. És ha esik, ha fúj mi minden reggel indulunk iskolába. Ez is feltöltődés? Igen! Szerintem ez is. Mindnyájan újrakezdjük a tanulást, de a munkát mindenképpen. Figyeljetek a körülöttünk lévő természetre: olyan rugalmas, olyan áradó, törékeny, bizonytalan, annyira ki van téve az elmúlásnak- és mégis annyira élő. Igyekezzetek a feltöltődéssel, mert hamarosan érkezik a tél szürke kékje! Ez már nem az én világom. De az ősz, az igen, annál is inkább, mert sok-sok éve szeptemberben vidám gyerekek seregében mindig újrakezdem a tanévet.
Szeressétek az őszt, hiszen szép, színes, illatos.
prof.Fülöp Ilona
