HÚSVÉT

Erről az igencsak ismert és elterjedt ünnepről biztosan mindenki sokat tudna mesélni, mindenkinek sokféle, különböző élménye fűződhet hozzá.

     Azt bizonyára észrevettük már, hogy a húsvét ünnepének dátuma évről évre változik, ezért is szokták “mozgó ünnep”-nek is nevezni. Több módja is van annak, hogy megállapítsuk az ünnep pontos dátumát. Ebben az segít, hogy a Szentírás szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. A Krisztus által szerzett Utolsó Vacsorakor Jézus és tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve a kovásztalan kenyeret (maceszt), és megitták az előirt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is Paszcha-nak hívják a húsvétot görögül, oroszul, Pascua-nak spanyolul, Páscoa-nak portugálul, Pasqua-nak olaszul, Paque-nak franciául, Pisk-nek svédül, Paşte-nak románul.

     Több európai nyelvben a teuton Őstra istennő
ünnepének neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Ezt az istennőt szimbolizálja a tojás és a nyuszi is. Érdekes, nem?

    

     A világ minden táján, csakúgy keresztények, mint nem keresztények valamiféleképpen ünneplik a tavaszt, a megújulást.

     Legelterjedtebb szimbólum a tojás, mivel a termékenységet, az új életet juttatja eszünkbe. De nem új keletű ám a hímestojás, vagy pirostojás festése, már az ősi Babilonban is hagyománya volt a tojásfestésnek.

    Ha húsvéti hagyományokról beszélünk, egyértelműen (legalábbis a fiúknak) a locsolkodás jut eszünkbe. Ez ugyancsak egy hosszú múltra visszatekintő hagyomány, amit természetesen mindenki ismer (és persze gyakorol is). Emellett vidékenként sok más kedves szokással is találkozhatunk, mint például kapuk, faágak díszítése  pirostojással, néha húsvéti lánykérés vagy udvarlás, éneklés, de olyan hagyományról is hallhatunk, hogy egy ház kapuját elhurcolják a falu másik végéig, így viccelik meg egymástJ

     A húsvét ünneplésében egy (nem is kicsi) szakadás észlelhető. Bár a mag a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, rengeteg hagyomány is kötődik hozzá. Lássuk, iskolánkból ki mit gondol a húsvétról, hogyan ünnepli azt:

     Először is Bartos Honorea matektanárnőt kérdeztük meg, akit egy kicsit meglepett a kérdés, de őszintén mondta el véleményét:

     -A húsvétról a feltámadás jut az eszembe. Pogány szempontból a tavaszra gondolok, a természet megújulására. Ha keresztény módon közelítem meg a dolgot, és ez az ami hozzám közelebb áll, az az, amiről a húsvét ünnepe bibliailag szól, tehát hogy előtte Krisztust keresztre feszítik, és húsvétkor feltámad. Ez az, amire leginkább gondolok húsvétkor.

     Makkai Márta fizika-kémia tanárnő így vélekedik:

     -Azt, hogy valaki hogy ünnepli meg a húsvétot az határozza meg, hogy mit gondol. A húsvét értelme és jelentése nem csak a húsvéti ünnep eltöltését, hanem az ember egész életét meghatározza. Számomra a húsvét az élet győzelme a halál fölött. Mivel a családomban több halott is van, ilyenkor mindenképp az emlékük elevenebb, de ugyanakkor élőbb a reménység is, hogy az élet nem lehet a halál martaléka. Amit még fontosnak tartok, hogy egy ember, akár hivő, akár hitetlen, első sorban a saját lelkivilágában ünnepel. És persze a család... Mivel  nagy a család, nálunk a húsvéti ünnep nagyon mozgalmas. Legalább ilyenkor találkozunk a testvérekkel, nagynénikkel, nagybácsikkal, rokonokkal. Mivel mind fiútestvéreim vannak, számíthatok locsolókra, persze a tanítványaim közül is. Idén 45 pirostojást festettem, és mindössze kettő maradt meg. Még fontosnak tartom a hagyományokat. Sajnos azt veszem észre, hogy

egyre kevesebb a locsoló, bár idén nem volt annyira szép az idő, de máskor, amikor szép volt az időjárás húsvétkor, mindenképp kevesebben jártak locsolni.

     Berecki Gabriella biológia tanárnőt épphogy elértük a folyosón, ő így gondol húsvét ünnepére:

    -A húsvét tulajdonképpen egy lelki és egy családi ünnep. Összegyűl a család, mindenki kap egy kis nyuszi-ajándékot, a fiúk járnak locsolni, találkozunk a barátokkal, beszélgetünk... Nem beszélve arról a bensőséges hangulatról, amelyet ilyenkor a templomokban kapunk. Úgy érezzük, hogy a lélek egy kicsit megújul ilyenkor, tehát minden  szempontból ez az újjászületés ünnepe. Felfrissül a lakás, a lelkekben is inkább béke van, megpróbálunk megszabadulni a mindennapi gondoktól, azalatt a két-három nap alatt félretesszük a családi gondokat, ilyenkor gondolom kevesebb a veszekedés is. Bár az idő nem volt olyan szép, de ez egy igazi húsvét volt. Ha a szokásokra gondolok, én igyekszem általában természetes anyagokkal, tehát hagymahéjjal tojást festeni, kivéve idén, mert kaptam ilyen népművészeti motívumos matricákat, szóval idén “mű pirostojás” volt, de ezek is szépek voltak, gyönyörködtem bennük. Tehát ez a hímestojások, a színek és a találkozások ünnepe.

 Éltető Noémi