Gondolom már mindenki észrevette az iskola udvara mellett épülgető új szárnyat. Ugye kíváncsiak vagytok, mégis miért, hogyan, és minek köszönhetően gyarapszik az iskolaépület? Hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, erre legalkalmasabb személynek az aligazgató tűnt, Fülöp Barna.
Riporter: Jó napot kívánok! Megengedné, hogy feltegyek néhány kérdést az új iskolaszárnnyal kapcsolatban? Az iskolaújság, a Hébe-hóba riporterei vagyunk, és egy cikkhez szeretnénk véleményeket kikérni, adatokat gyűjteni.
Aligazgató: Négy osztályterem lesz, természetesen központi fűtéssel ellátva, melyet idővel átvezetnek a főépületbe is. Az igazgatói iroda és a titkárság is más helyet kap az új szárnyban, megtoldva új mosdókkal.
Aligazgató: Sajnos amíg ezek a munkálatok folynak, addig a főépület felújításához nem foghatunk hozzá. Egyébként már adtunk be a néptanácshoz egy pályázatot, amely az új szárny befejeztével érvénybe is léphet. Tervezzük a főépület teljes felújítását. A tetőzet elég
hadilábon áll, azt meg gondolom mindenki észrevette, hogy a vízcsapok- tól sem várhatunk mindig kellemes meleg vizet, szóval egyértelműen a vízvezetékek felújítására is gondolnunk kell, aztán meg az ajtók és az ablakok fölött is kezd eljárni az idő.mennyi az az idő, amennyi eljárt fölötte?
A baloldali szárny, ahol a tornaterem tágaskodik, rá 50 évre épült, 1957-ben. Úgy látszik, iskolánk számára az 50 a szerencseszám, mert a legutóbbi építkezés éppen 50 évvel ezelőtt folyt le.
Gondoltuk, kíváncsiak vagytok a közvéleményre is, így megkérdeztünk néhány kisdiákot is, mi a véleményük az új szárnyról.
Sorrendben kezdtük, vagyis az elsősöknél. Egy kedves kislány véleménye ez volt: “Jó lesz, mert jöhetnek más osztályok is délelőtt iskolába, és nem kell este sötétben hazamenjünk.” Ezután egy nagyon cuki másodikos lányka így vélekedik: “Nagyon jó, hogy épülnek új osztályok, szerintem tetszeni fog nekünk, ha kész lesz.”
A harmadikosok igen szűkszavúan nyilvánítottak véleményt: “Hát szépnek készül, biztos jól építik meg.”
A negyedik osztályosoknak nagyon tetszik az új épület, nagyon örülnek neki, és kíváncsian várják az építkezés végeredményét.
Egy ötödikes tanuló már savanyúbban áll a dologhoz: “Nem érdekel különösebben a dolog. Hallottuk hogy az új szárny sokkal modernebb lesz a főépületnél, de nekünk nem lesz részünk benne.”
A nagyobb osztályok pedig mind hasonló véleményen vannak.
Azért irigykedni nem érdemes, mi is nagyon örülnénk egy kis pluszluxusnak, de sosem tudhatjuk, mi vár ránk egy másik iskolában.
Inkább drukkoljunk és örüljünk sulink modernizálásának, és hogy a következő generáció már jóval kényelmesebb körülmények között böngészheti ki az első betűket.
Éltető Noémi, Kocsis Enikő és Gálpál Panna riportja
